Regisztráció

Minden ami üzemanyag vagy töltőállomás

Aktuális üzemanyagár információk, előrejelzések, benzinkutakkal kapcsolatos információk, elektromos töltőhelyek.


2020-02-19 | A NAV szerint kevesebbet tankolunk

Az értékek jóval szerényebbek a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) által közzétetteknél. A vezető hazai olajcégeket tömörítő szervezet január elején az üzemanyag 5,3 százalékos forgalombővüléséről számolt be; ezen belül a gázolaj iránti kereslet 5,5, a benzineladások pedig 4,9 százalékkal bővültek. Utóbbi adat nagyjából megfelel az elmúlt három évének, viszont jócskán meghaladja az azt megelőző három évét. A látszólagos ellentmondások feloldására megkértük Grád Ottót, a MÁSZ főtitkárát. A szakember leszögezte: a MÁSZ tagvállalatai a közel 2 ezer hazai kút valamivel több mint felét üzemeltetik, ami a tavaly év végi adatok szerint 1025 egység. Igaz, a fogyasztás mintegy kétharmada rajtuk keresztül zajlik. A kutakon túl ugyanakkor számos nagyvevő - így a közlekedési- és szállítóvállalatok, nagy mezőgazdasági cégek, vagy épp a honvédség - közvetlenül a nagykereskedésből vásárol és nem nyilvános kutakon tankol. A szabadforgalmi adat ezekkel kiegészülve alakul ki.
 
A lendületvesztést Grád Ottó a folyamatos rekordok természetes velejárójának tartja. Ilyen magas fokú igényemelkedés esetén előbb-utóbb óhatatlanul bekövetkezik, hogy az újabb csúcsra már némiképp alacsonyabb ütemben hág fel a fogyasztás - magyarázta a főtitkár. A benzin esetében az összesített és a MÁSZ-adat emelkedési üteme közti különbségből értelemszerűen az következik, hogy az autósok egyre inkább választják a "márkás" vagy "színes" kutakat a "márkátlan", avagy "fehér" töltőállomások helyett. Ennek oka lehet a kényelmen túl az ott elérhető bővebb választék - így például a prémiumüzemanyagok -, vagy akár a shopokban más termékek elérhetősége is. Ezt a jelek szerint egyre kevésbé fékezi, hogy a "márkás" kutak nagy átlagban drágábbak a "fehéreknél". Ennek oka, hogy tavaly összességében nem vagy alig emelkedett az üzemanyagok ára, viszont nőtt az - akár tankolásra - elkölthető jövedelem. Ezt támasztja alá, hogy míg tavaly a márkás hazai kutak száma kissé nőtt, a "fehéreké" több mint egy tucattal apadt. Grád Ottó szerint az autók fogyasztása is csökken. (A Levegő Munkacsoport nevű környezetvédő szervezet minapi konferenciáján ugyanakkor ezzel ellenkező folyamatokat mutatott be.) Emellett a főtitkár szerint egyre inkább érezhető az alternatív - elektromos, hibrid, CNG-, vagy épp LNG- - hajtású gépjárművek hatása. Ilyen típusra pedig elsősorban benzinfogyasztók váltanak.
 
Ezt számításaink is alátámasztják. Miközben 2016-ig a márkátlan kutak benzinforgalma a MÁSZ-tagvállalatoké egyre nagyobb arányát elérve 35 százalékot tett ki, azóta ez az arány 32 százalékra mérséklődött. A teljes benzinforgalom egyre inkább megegyezik az üzemanyagkutakéval, vagyis ma már szinte semmilyen vevő nem jut közvetlenül a nagykereskedőtől benzinhez. Gázolajból ugyanakkor "csak" körülbelül kétszer többet adnak el a MÁSZ-kutakon, mint azon kívül és ez az arány is csökken. Az összesített adat szintén ehhez közelít. Hasonló folyamat figyelhető meg a kutak és az azon kívüli gázolajforgalom összevetésével. A nyílt kutakon kívüli dízelértékesítés aránya a 2007-es 36 százalék óta folyamatosan csökken, ami így tavaly pont negyedrészt tett ki. Ezt támasztja alá az is, hogy az összesített, 3,6 százalékos dízeligény-emelkedés jóval szerényebb a MÁSZ-kutak 5,5 százalékánál. Grád Ottó ennek kapcsán leszögezte: a dízeligény alapvetően a gazdaság, a fuvarozók és más ágazatok anyagi helyzetére utal. E piacon kevéssé jellemző az alternatív üzemanyagok megjelenése és a dízel környezetszennyezését illető bírálatok sem éreztetik fékező hatásukat. (Sőt, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete az év elején az idős használtautók egyre bővülő behozatalára figyelmeztetett.)
 
Forrás: Népszava